Sziasztok!
Előző bejegyzésünkben röviden bemutatkoztunk nektek, de szeretnénk kicsit hosszabban kifejteni számotokra, hogy miért is interneten szolgáljuk az Urat.
Megtérésünk után elgondolkodtunk, hogy hogyan is tudnánk szolgálni Isten felé.
Azért volt központi kérdés ez számunkra, mert mindketten látássérültként éljük az életünket.
Mi Vegyes páros vagyunk, teljesen vak és gyengén látó. Szeretnénk veletek őszintén, senkit sem megbántva megosztani a tapasztalatainkat
Általában szeretünk nevetni az életünkben felmerülő helyzeteken és a saját bakijainkon, időnkénti bénázásainkon. Sajnos a többségi látó társadalom nem minden esetben ilyen, mert ők ezekért a dolgokért és helyzetekért inkább lesajnálnak, megrökönyödnek, megítélnek. Az is lehet hogy a látássérültségünk miatt nem tartanak teljes értékűnek.
Szeretnénk leszögezni, hogy nem szeretjük ha sajnálnak minket a látássérültségünk miatt, mert mind a ketten önállóak vagyunk, nem korlátoz a látásunk sok mindenben, de ez az önállóság nem minden esetben elég arra, hogy "legyőzzük" egy-egy közösségben vagy akár gyülekezetben a "korlátainkat" és mások sajnálatát, előítéleteit. Az arcokat bár nem látjuk, de akkor is érezzük, hogy ki az, aki természetesen, szeretettel kezel minket, vagy aki a hátunk mögött fintorog és húzza a száját ránk.
Amíg egy-egy Testvérünk el tud olyan szolgálatot végezni a gyülekezetében mint pl. a fotózás, hangosítás, beérkezők fogadása, székek kihelyezése, addig Mi ezt nagyobb odafigyeléssel, kisebb segítséggel, vagy egyáltalán nem tudjuk elvégezni. Megfelelő testvéri hálóval, nyitottsággal a dolgok megmutatásával és a látássérültek beilleszkedését segítve ezek a dolgok megoldhatóvá válnának. Ez által is rutint tudnának szerezni a látássérültek Isten szolgálatában és a gyülekezetek pedig együtt tudnának szolgálni ugyanolyan szolgálatkész emberekkel, mint amilyenek ők maguk.
Természetesen ezzel nem a gyülekezetek befogadóképességének a "lehúzása" és az emberek bántása a célunk, hanem ezek sajnálatos, valós, egyéni tapassztalatok. Ameddig az emberek többsége nem tudja elfogadni a fogyatékkal élő embereket teljes érétkűként, addig ez az integráció nem fog menni. Arra bíztatunk benneteket, hogy vonjátok be egy-egy fogyatékkal élő testvéreteket is a szolgálatba. Mutassátok meg neki, hogy hogyan is kell azt az adott dolgot tenni és utána engedjétek. Álljatok ott mögötte támaszként lelkileg, de ne vegyétek ki a kezéből a feladatot. Szeressétek Őket is agapé szeretettel.
Hálásak vagyunk, hogy Isten nem személyválogató és, hogy úgy jöhetünk hozzá ahogy vagyunk, adhatunk neki abból amink van.
Azért interneten szolgálunk, mert képesek vagyunk írni, videót felvenni és ezáltal tudjuk adni az írásunkat és hangunkat ahhoz, hogy leírjuk és elmondjuk azt, amit az Úr a szívünkre helyez.
Imádkozunk, hogy legyen áldás számotokra is ez a bejegyzés és ha még nem találjátok a szolgálatotokat, akkor imádkozzatok, mert az Úr meg fogja mutatni nektek is, hogy hogyan szolgálhatjátok Őt a legmegfelelőbb módon.
Ő mindenkit egyéni módokon vezet és soha sem vár el tőletek többet, mint amire képesek vagytok.
Áldott napot kívánunk nektek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése