Máté 23:37
Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a kotlós szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok!
Sziasztok! :)
Mai bibliai gondolatként azt írja nekünk #Isten igéje, hogy Isten szeretete nem múlik el, még akkor sem, ha elutasítják. Ő vágyódva hív magához, és újra meg újra megpróbálja elérni az embert, mert irgalmas és könyörületes.
Mindnyájan olvashattuk már, hogy csökken a keresztény közöségekbe járó Bibliát olvasó hívő emberek száma.
Ez a csökkenő szám szomorú, viszont vannak pozitív visszatalálások is Istenhez.
Az Úr mindenkit vissza vár, mert szeretne közösségben lenni velünk.
Képzeljünk el egy szülőt, akinek felnőtt gyermeke elfordult tőle, és vissza is utasította őt. Mégis, ez a szülő újra és újra ír, hívja, várja őt, mert az igazi szeretet nem múlik el az elutasítás miatt. Nem számít, hányszor marad megválaszolatlan az üzenet, a szülő mégis újra próbálkozik. Isten még ennél is türelmesebb és irgalmasabb. Ő nemcsak vágyik ránk, hanem kész elrejteni, megvédeni, felemelni bennünket, csak legyünk készek odafutni hozzá.
Ez az igevers Jézus fájdalmát mutatja, ahogyan nézi Jeruzsálem népét, akik újra és újra elutasították a prófétai szót, és végül magát Jézust is. De ez a fájdalom nem keserűségből fakad, hanem abból a mélységes szeretetből, ami mindent megtenne értük és értünk is. Jézus ma is ugyanígy hív: „Gyere haza, hadd gyűjtselek össze, hadd oltalmazzalak!”
Arra irányítja a figyelmünket ez az igevers, hogy Isten szeretete nem erőszakos, hanem kitartó, mert Ő vár és hív minket. A kérdés csak az, hogy mi akarjuk- és várjuk e ezt a találkozást vele. Ne halogassuk a válaszunkat, ne térjünk ki előle, mert az Ő közelségénél nincs biztonságosabb hely.
Kívánjuk mindnyájunknak, hogy olvassuk minden nap a Bibliát, mert Isten szava mindig emlékeztet arra, bármilyen messzire is kerültünk, Ő még mindig hív, vár, és kész újra átölelni minket.
Áldott napot kívánunk nektek! :)